Jó-jó ez az éjféli nap dolog, főleg, hogy nem kell kapkodni a kempingezéssel és sötétben, lámpával se kell sátratverni.
De mostmár eldurvult a helyzet… Minimum éjjel kettőig nem tudok elaludni, mert olyan, mintha délután 5 lenne… totál világos van… Aztán hajnal 4-kor meg már úgy süt a nap, mintha délután 2 lenne. Szemed kipattan, a sátor forróságát pedig pánikszerűen hagyod el, rinocéroszként átcsörtetve a másikon…
Ez megy jó ideje, de ami fura, mégsem vagyok álmos vagy fáradt.
Itt ilyenkor nincs ilyesmi, hogy romantikus csillagbámulás, vagy hullócsillagnézés. Ahogy Tomi mondja: Mit nézzek az esti égbolton, ha egyszer nincs?
Szóval korán vágódunk ki a sátorból. Kényelmesen készülődünk, bringakarbantartás, felszerelés rendbetétel a reggeli program. Kényelmesen megreggelizünk, hiszen ezúttal asztalunk is van.
Élvezzük a meleg napsütést. Mire elindulunk a Lapp fővárosból persze már megint hűvös van és mindjárt esik…
Szerencsére olyan lassan másszuk ki a városból kivezető hosszú emelkedőt, hogy az eső épp előttünk esi ki magát. Kár is lenne sietni.
Lassan végképp búcsút intünk a gyönyörű Lappföldnek, és az éhes szúnyogoknak. Szívünkbe zártuk ezt a nyugott és szép vidéket, a kíváncsi rénszarvasokat, és a kedves embereket.
A táj is megváltozott hirtelen, olyan, mintha magashegységbe csöppentünk volna, a hegygerinc tetején gleccser fehérlik. Éljeeen! Végre újra izgalmak! A fotózást viszont tábla tiltja, mert sok itt a katonai terület…
A meglehetősen sok mászást tartalmazó utunkat a gyönyörű kilátás melett a sokasodó zivatarok tarkítják. Bár lenne már olyan nap,amikor nem áznánk…
Az egyik nagyobb zuhé előtt egy buszmegálló házikóba menekülünk. Jó lenne, ha 80km-nél sűrűbben lenne ⁶¹ilyesmi…
tomi kihasználja a várakozási időt, ülve alszik egy kicsit…
Hamarosan befutunk Lasvik-ba, ami az első fjordunk partján áiiż, pár perc múlva már a sátrunk a beach-en áll.Eléggé elégedettek vagyunk.Csak azzalt nem, hogy a Nordkapp még 190 km…Ha nem lett volna az eső, akkor ma sokkal messzebb jutunk…
na mindegy, alvás. Ja nem, a sátorból panoráma nyílik az északai ragyogó napra!








Móni, itt a 9. résznél asszem ideje jeleznem, izgalmas követni az utatokat, öróm olvasni amiket írsz!
Szia Zsolt! Köszönjük! ?