Die DEUTSCHE Version finden Sie am Ende dieses Blogs.
Leppäjärvi, 2022. július 7. Lappföld. 90 km és 493 méter szintemelkedés
(Ez a bejegyzés majd szerkesztésre szorul, a túl gyenge a net, valamint a fényképező-átjátszózsinór eltűnése okán…)
Az éjféli nap megint csodás volt, így nem sokat aludtam persze, de várnak ránk a kalandok! Indulás! Csak ez a bepakolás-szenvedés minden reggel… ááá… egy katasztrófa, mire elindulunk. És persze a rámolást a szúnyogok hada sem segíti épp.
Mai kalandunk a csodaszép nemzeti parkban folytatódott, a kihalt utakon csak néhány rénszarvas kóborolt rajtunk kívül.
Sok-sok tóval később találtunk egy kávézó-büfé-rénszarvashúbolt és tenyészet-taxiállomás-horgásztanyát.
A tulaj hölgy nagyon kedves volt, miután Tominak végül vásároltam a rénszarvas -szendvicsből , nekem készített egy vegàt, finom házi sütiket is kaptunk, majd megkóstolhattuk a füstölt lazacot, amit a férje 2 órája fogott. Kicsit beszélgettünk. Az itteni népek erősen elcsodálkoztak jöttünkön, és afféle tervünkön, hogy eljutunk a Nordkapra.
Ok, eddig egyetlen csomagosbringással sem találkoztunk ezen az útvonalon. De bringással is csak hárommal Hetta településen. Mondjuk nem csodálom, amikor a szomszéd falu 98 km-re van…
A vendéglátó-nénink gyorsan elbúcsúzott, mert vinnie kellett a taxival a kirándulókat épp. Sokoldalú szolgáltatást nyújt a család,én mondtam!
Hetta ‘városa’ volt a mai nagyobb település. Végre bolt! A csokistej a legmenőbb! 2.45 eur… kicsit drága, de jobban megéri,mint a 3 eurós 0.5-ös kóla. És sajnos függőséget okoz…
Utolsó napirendi pontként újabb folyvást öltözés vetkőzés, mert megint 7 percenként változik a verőfényes nyár az esős, hideg téllel. Őrület…
Na mindegy, a kemping már csak újabb 80kmre van, már Norvégiában. Viszont kora este eluntuk a tekerést, egy útmenti kis kemping pedig nagyon hívogató volt, főleg 18 euróért kettőnknek.
Mielőtt bárki megint szapulna minket, hogy minek kempingezünk egy olyan országban, ahol legàlis a vadkemp…, nos jöjjön Lappföldre. Itt ugyanis, ha pisilnie kell, főleg lányként, elég sokat lesz hajlandó adni azért, hogy legyen egy zárt helység, ahol munkavégzés közben csak 50 szúnyogcsípést sikerül szereznie, a szabadtéri hasonló tevékenység alatt felmutatható 4576 csípéssel szemben…
A szúnyoghelyzet nagyon eldurvult. Archáló és riasztó meg se kottyan nekik. Egyszerűen felfoghatatlanul sokan vannak, és mind minket akarnak! Annyira drámai a helyzet, hogy a biztonsági szabályokat megszegve a sátorban főzünk… (ja ez egy pici sátor.. ).És már a füstölőt is behoztuk, amitől ugyan mi majd meg fulladunk, de a szúnyogoknak meg sem kottyan… De legalább így benn főzve picit talán melegebb van, és egyszer majd a lábam is kiolvad talán…
Eközben a sátrak közt egy csilingelő rénszarvas bóklászik kíváncsian.
DEUTSCH:
Expedition Trolle und Fjorde Teil 6: Besuch bei den Samis
Leppäjärvi, 7. Juli 2022 Lappland. 90 km und 493 Höhenmeter
Die Mitternachtsonne war wieder wunderschön, deshalb habe ich natürlich nicht viel geschlafen, aber die Abenteuer warten auf uns! Los geht’s! Es ist nur so, dass das Packen jeden Morgen… ahh… es ist eine Katastrophe , bis wir endlich losfahren. Und die Mückenschwärme machen das Packen natürlich auch nicht leichter.
Das heutige Abenteuer setzte sich in dem wunderschönen Nationalpark fort, in dem neben uns nur ein paar Rentiere über die verlassenen Straßen streiften.
Viele, viele Seen später fanden wir eine Café-Cafeteria-Rentierfleischerei-Reintierzucht-Taxi-Station-Fischereifarm.
Die Besitzerin war sehr nett, nachdem ich endlich ein Rentiersandwich für Tomi gekauft hatte, machte sie mir eines nur mit Gemüse,und bekommten wir leckere selbstgebackene Kekse auch. Dann konnten wir den geräucherten Lachs probieren, den ihr Mann vor 2 Stunden gefangen hatte. Wir haben uns ein wenig unterhalten. Die Leute hier waren sehr erstaunt, dass wir gekommen waren, und über unsere Art von Plan, zum Nordkap zu kommen.
Ok, bis jetzt haben wir noch keinen einzigen Fahrradtourer auf dieser Route getroffen. Und nur mit drei Radfahrer in der ‘Stadt’ Hetta. Kein Wunder, wenn das nächste Dorf 98 km entfernt ist…
Unsere Gastgeberin verabschiedete sich schnell, denn sie musste die Wanderer mit dem Taxi abholen. Ein vielseitiger Familienservice, sagte ich doch!
Die „Stadt” Hetta war die größere Siedlung von heute. Endlich ein Laden! Schokomilch ist das Coolste! 2,45 eur… ein bisschen teuer, aber besser als die 3 eur für eine 0,5 liter Cola. Und leider süchtig machend…
Letzter Programmpunkt ist wieder das ständige An- und Ausziehen, denn wieder einmal wechselt der regnerische Sommer alle 7 Minuten in einen regnerischen, kalten Winter. Es ist verrückt…
Der Campingplatz ist nur noch 80 km entfernt, jetzt in Norwegen. Allerdings wurden wir am früh Abend müde , und ein kleiner Campingplatz auf dem Weg war sehr einladend, vor allem für 18 Euro für uns beide.
Bevor jetzt wieder jemand schimpft, dass wir in einem Land campen, in dem das Wildcampen am beliebtesten ist…, nun, kommt nach Lappland. Denn wenn man hier pinkeln muss, vor allem als Frau, ist man bereit, viel zu bezahlen, um einen geschlossenen Raum zu haben, in dem man während der Arbeit nur 50 Mückenstiche bekommt, verglichen mit 4576 Stichen bei der gleichen Tätigkeit im Freien…
Die Mückensituation ist sehr unangenehm geworden. Die Gesichtsnetze und das Mückenschutzmittel tut sie nichts… Es gibt einfach eine unvorstellbare Anzahl von ihnen, und sie alle wollen uns! Die Situation ist so dramatisch, dass wir im Zelt kochten (ja, es ist ein winziges Zelt… ) Und wir haben auch ein Paar Ausräucherer mitgebracht, der uns ersticken wird, aber die Mücken merken es nicht einmal…
Aber wenigstens ist es beim Kochen drinnen etwas wärmer, und vielleicht tauen meine Füße eines Tages auf…
In der Zwischenzeit wandert zwischen den Zelten ein bimmelndes Rentier umher…
