Ezen a héten sajnos az időjárás nem adott lehetőséget a túl sok bringázásra, de azért így is gyűlt kb 100km… Pedig itt most nagy farsangi rendezvények és készülődés van aviharos szél ellenére is. végülis a rendezvénysátrat jól lecövekelték, ajtaját jól összekötötték úgyhogy mehet a buli, ami ezúttal a dzsungel jegyében zajlik. Kedden majd minden üzlet zárva lesz, mert az az igazán farsang, vagyis a Hamvazószerda előtti utolsó bulinap, nálunk a faluban felvonulással, amire nagyon kíváncsi vagyok. Aztán a németek szépen visszavedlenek majd szokásos komolyságukba.
Múlthét szombaton viszont a Radhaus egy tésztaparty-val már meg is nyitotta a tavaszt. a tészta eszméletlen finom volt, és sok érdekes arccal lehetett összefutni, mint például ezzel az úrral itt ni!
Vasárnap aztán egy 3 órás kis túrát tettünk tesztelve a szaladgálósbringákat, amik remekül beváltak a rengeteg ösvényen, ami a Duna árterét átszeli. Igazából csak döngölt földutak, de valahogy úgy készülnek, hogy eső után is jól járhatóak és rendkívül élvezetesek és változatosak voltak. mentünk egy harmincast úgy, hogy kétszer nem mentünk ugyanazon a bringaúton, de a házunktól 6 km-nél jobban nem is távolodtunk el!
Most szombaton kisütött a napocska és csak kicsit fújt a szél, így hosszabb útvonalon mentem Tomiért. A Duna árterében csellengtem kicsit megint. Nagyon megtetszett ez a Dunát bemutató rajz. Eddig nem is tudtam, hogy ilyen a vonalvezetése, és hogy ilyen sok kilométer van még neki hátra a tengerig! Jó sokat lehet a bemutatótáblákról tanulni, úgyhogy visszamegyek még!
Célpontom volt még a Duna holtága, a Baggersee is, amit nagyon szeretnek a kirándulók gyalog, futva, bringával… Nem mellesleg fürdőtó is. Persze nem most… Azért vettem erre az irányt, mert emlékeztem rá, hogy vannak itt Toi-toi wc-k… Perzse papírral és teljesen tiszták!
A tó mentén rengeteg kiránduló meg horgász élvezte a viszonylagos jóidőt. Voltak, akik még piknikeltek is! Hiszen süt a nap!!!!
A Dunán átkelve is muszáj volt nézelődnöm. Itt azért ilyen nagy, mert a város felett felduzzasztják. Evezőversenyek helyszíne a duzzasztott rész.
A jobb idő rengeteg családot is vonzott. Sokan bringáztak mindenfelé gyerekeket húzva és kutyákat szállítmányozva…
A szombati fő atrakció a szánkópálya volt a belvárosban. Rengeteg gyerek élvezte a jégcsarnokból ideszállított jégen a csúszást. Nagyon klassz ötlet szerintem! Főleg a lapos Ingolstadtban, ahol azért találni szépen lejtő utcákat is szerencsére.
A helyszínt megtalálni nem volt nehéz, hiszen a napsütéses 12 fokban visongva rohangáltak az emberek mindenféle szánkókat cipelve egy adott irányba. azok a mosolygó gyerekarcok!!!
A jó idő miatt csavarogtunk még picit a városban, és eljutottunk a város negyedét elfoglaló Audi-gyárhoz. Hű…én nem vagyok egy autórajongó (nekem AZ AUTÓ az a 20 éves hűséges és olykor vicces kedvű Peugeotunk… A bringák beleférnek és aludni is kényelmesen lehet benne…), ennek ellenére biztos, hogy bemegyünk majd egyszer a múzeumba, főleg a régi autócsodák kedvéért. A belépő sem horror: 2.50 EUR a felnőtt és 1 EUR a gyerekjegy.
A hét legjobb programja volt, hogy itt volt a tesóm, és így Kinga segítségével le tudtuk tesztelni, hogy tudunk-e vendéget látni az egyterű lakásban. Szerintem igen jól sikerült a teszt, jól szórakoztunk együtt. Bár lehet, hogy Kinga nem annyira volt oda a mi 5 órai kelésünktől.
Viszont vele jó sokat sétáltunk, így alaposan felfedeztük a falunkat is. Kiderült, hogy a falu iskolájához például egy hatalmas kreszpark is tartozik. Kár, hogy be van kerítve, és csak a gyerekek használhatják! nagyon hívogató!
