Augusztus 1.

Hm… Augusztus! A legmelegebb nyári hónap. De nem itt! Vagy reméljük később mégis…

Tegnap, tegnapelőtt végre szuper idő volt. Majd írok róla, csak mindig kb éjfélkor jön meg az ihlet, ilyenkor meg bele-belealszok. Ez ol@kor látszódik is a torlódó betűkben kissé…

Hogy a nýár Norvégiába megjön-e valaha? Vagy csak 2 napra? Idézném a Hurtigurten kedves idegenvezetőjének a válaszát:Persze van itt nekünk gyönyörű, meleg nyár! A tavalyira is pontosan emlékszem! Egy csütörtök délutánra esett…

Nos, ma hétfő van és reggel még rövidujjasban, kényelmesen napozgatva készülődtünk. De alig hogy útra keltünk máris hatalmas fellegek álltak utunkba. Az első hágóra már majdnem feljutottunk, amikor rázendített.

Szerencsére lefelé találtunk egy komfortos buszmegállót és egy időre megint beköltöztünk.

Csodás tájakon haladtunk, magashegyinek ható környezetben. Fjord, a hegyeken hó, hatalmas vízesések, nagy, íves hidak és meredek és hosszú kaptatók.

Az egyik ilyen vége felé csak épp hogy sikerült villámgyorsan felrángatnunk az esőcuccot, máris szakadni kezdett. Na ma megint nem jutunk messzire…

Gurulunk gyorsan lefele, mintha lenn talán jobb lenne. Az esőfüggöny miatt alig látunk. És ekkor… Egy fényes villanás, azonnal érkező hangos dörrenés… Uhh, ha ezt érzékeltem, akkor tuti túléltem ugye?

Ugyanis a villám közvetlen mellettünk a hegybe csapott bele.Az anyját ez már nem játék. A helyzet annyira komoly, hogy nem fostuk össze magunkat, de csak azért, mert ahhoz túl megijedtùnk… majdnem felborultam egy autó előtt, annyira elrántotram ösztönösen a bringám.

Huh ezt túléltük! De az első fedett helyen ki fogjuk várni a vihar elhúzását, mert ez így veszélyes.Így kerültünk a nagyon barátságos Sebastien benzinkútjához.

Azt hiszem átérezte helyzetünket. Fáztunk és kissé kiábrándultunk Norvégiából, elég már ebből az eső szívásból…

De Sebastien megmentette a napot, hiszen finom hotdoggal fogadott. A forrócsokit újra is tölthettük, és ajándékként 2 finom gofrit is megettünk.

Közben rengeteg hasznos és érdekes információt kaptunk Sebastientől Norvégiát illetően. Méghogy a norvégok zárkózottak? Na ő biztos nem ? .

Hosszú órákat száradtunk ott, elvileg már a kút is bezárt, mire méltóztattunk odébbállni és a melegedést-szárítkozást befejezetté titulálni.

Aki jókor távozik az így jár: a maradék sültkolbászt megmentenénk tán? Jókora pakkot kapunk, még jó, hogy ma nem shoppingoltunk. A csomagban meleg kolbászok, vacsira, reggelire pont ászok.

Távozás előtt még Sebastien diszkréten megérdeklődte, hogy eme csodás időben hol tervezzük az alvást. Mivel ilyesmi tervünk konkrétan ritkán van, így átvette az irányítást. Foglalt nekünk egy jó kis lakókocsit a közeli fjord kempingjébe. Ez nagyon kedves dolog volt!

El is capplattunk a kempinghez lomha tekeréssel, ez a nap se lett túl hosszú. Odaérünk-e egyszer Bergenbe vagy sem? Ki tudja,

A tulaj kitörő örömmel fogad minket, ennyire nagyra értékel minket. Illetve a Sámi zászlónkat, mely a viharban is szépe lobog utánunk.

Még kicsit dícsérjük a Sámik földjét, hogy a finneknél hogy imádtuk és mennyi rénszarvast láttunk.

majd elfoglaljuk a lakókocsit, teát főzünk és vacsit. Ja nem, majd el felejtettem. Előtte az itt hagyományos melegedőbe ültünk be.

Ez egy alacsony, sokszögletes kunyhó, körben padokkal, prémekkel(jujj), középen tűzhely kéménnyel., ropog az égő fa, szárítkozunk mellette.

Kedves svéd családtól újabb érdekes történetekhez jutunk, nem bánjuk, hogy ittmaradtunk.

A hidegben, esőben tökéletes választás a kis fűthető lakókocsi. Végre száraz marad a sátrunk, ha esetleg eláll az eső és reggel odébbállunk.