Végre-végre egy nem kimondottan kellemes 15 órás buszozás után megérkeztünk Stockholmba. Bár reggel van, mi iszonyú fáradtak vagyunk. Viszont javít a kedélyen,hogy bár szinte lehetetlen volt, mégse veszett el egyik csomagunk sem.

A bringák is relativ jól utaztak, Tomié annyira, hogy fenn is ragadt a buszon,nem akart kinyílni a bringatartó rögzítése.

némi erőszak árán már Tomi nyergéről és kormányáról is törölhettük szorgalmasan a vastag koromlerakódást.

Mihez kezd az ember, ha végre megérkezik Stockholmba? Természetesen megéhezik, így irány az első pékség.

Elképesztő, hogy az utcákon semmi autós forgalom nincs szinte, illetve ami van, az is főként elektromos. Meglepően nagy a csend, pedig ez egy főváros.

Egész elviselhető, sőt! Bringautak mindenfelé, bringás is van, nem kevés. Villamos, mely csendes, és gyalogló ember, ki nem rest. Szimplán élhető város.

Túl sok időnk sajnos nem volt felfedezni, ráadásul itt is készült egy nagyobb parti. Így kerestünk egy boltot, majd a kikötőben kódorogtunk.

Tyű, hatalmasak ezek a kompok, már a bámulásuk is élvezet. Tomi, szuper izgalmas lesz egy ilyen gyomrába beparkolni!

Addig is viszont vár a fincsi grillcsirke, melyet az egyik parkban tömtünk be. A vaníliástej persze, hogy drága, hiszen brutálisan finom.Közben megleltük a mi hajönkat is. Aztaaaaa! Ez aztán nem kicsi!

Igyekeztünk is be a sorba, vagyis inkább az elejére, nehogy ittfelejtsenek minket. Az aggodalom nem volt épp alaptalan: Hiszen Tomi eltűnt. Mármint a személyi igazolványa.

Pánik szerűen rontottunk rá a forgalomirányítóra és máris vágtázhattunk vissza a check in kapuhoz cikázva a szembejövő autók közt, de végre megvan a fránya kártya, csak kis kalandra vágyott, gondolta hosszabb ideig látogatja Svédországot.

Huss, vissza a sorba, mostmár csak az előttünk álló kaland miatt izgultunk. És már gördülhettünk is be az óriás gyomrába. Hát ez bizony nagyon tetszett nekünk!

A check in-ben még térképet is kaptunk, ami tényleg kellett különben a hatalmas úszó városban sose találtuk volna meg a legolcsóbb kabint, amit foglaltunk.

Cucc gyorsan ledobàl, rohanás a fedélzetre, hiszen indulunk!

A kihajózás pazar élmény, elképesztő, ahogy ez a hatalmas szálloda az öbölben mozog. Stockholmi hajós városnézést tartunk. Elég szép hely a rengeteg sziget és erdő.

Nagyon élveztük a millió kis sziget látványát, a hívogató házikókat és a csodás színeket.

A naplementét uriasan a sétafedélzetről bámultuk, bár túl gyorsan nem ment épp le… végül sötét sem lett, Sőt, szinre rögtön hajnalodott.

A következő képek már ‘éjszaka’ készültek, amikor még ellátogattunk sok ezer apró sziget között egy nagyobbra, ahol utasokat vettünk még fel.

Ezután mi kész, kidőltünk, muszáj volt a szűk kabinban ledőlnünk. Édesdeden aludnunk, pedig a színpadon épp híres magyar artista lépett fel…

Igen, jól olvassátok színpadon… mert van itt minden, ami nekünk nem kell nekünk… jakuzzi, uszoda ès játékterem ès egy komplett pláza…

Ez nekünk kicsit sokk, de érdekes. Klassz barangolni a folyosók labirintusában, bámészkodni a fedélzeten, és sokszor eltévedni.

A kompos utazás fergeteges élmény volt, de most mégis befejezem. Hajnali kettő van épp, már a vonaton ülünk. Totál világos van, én pedig a fáradságtól lassan halucinálok.

bringázni kéne már végre!